Sosem akartam többet, csak boldoggá tenni valakit... mert ha az, akit szeretek, boldog, akkor én is az vagyok...

Laramae Jones

...az ajtó kicsapódott. A csendet oly hirtelenséggel törték meg, hogy Anne testén végigfutott a hideg. Gyorsan megfordult, de mire lézerpisztolyát használni tudta volna, a nyakába lőttek egy kábítótüskét. A nő először térdre rogyott, előtte homályosodni kezdett a kép, majd eszméletét vesztve a földre zuhant. Támadója amilyen gyorsan tudott, cselekedett. Berohant, felkapta Annet, és rohant vele kifelé...

Ahogy kisurrant, úgy nyitott be Alex a szobába. Amint észrevette, hogy Anne nincs a helyén, és az ajtó tárva nyitva, habozás nélkül kirohant. Érezte, hogy a nő nem szabad akaratából távzott. Mire azonban kiért, rá kellett döbbennie, hogy elkésett... Anne nem volt sehol. 

Alex dühös lett. Kezét ökölbe szorította, majd egy hangos és mérges "francba" után visszafutott Anne szobájába, és riadóztatta Zedet...

Alex Smith... aki feleségül vette teljes titokban Annet... a pár pedig teljesen új életet kezdhetett. 

Alex életében is több volt a sötét folt, mint a tiszta. Ahogy Anne az elit osztag katonája volt, úgy Alex a kormány vezetőjének személyes testőre. Többet tudott a kormányról, mint mindenki más. A sötét titkok, a sok kivégzés, és kínzás... mikor felnyílt a szeme, rejtélyes módon eltűnt... a kormány azóta nem tudja, hogy él-e még.

Viszont Alex nagyon is élt. Élt a szebb jövőért, egy jobb világért... azt akarta, hogy feleségével egy jobb világban nevelje fel leendő gyermekeit. Tudta, hogy másképp nem megy, csak úgy, ha örök időkre elbuktatja a kormányt. Mint a lázadók vezetője és agya keveset mutatkozhatott emberek között. A kormány nem tudhatja meg, hogy a volt testőr él, különben lázadók jól kiépített hírhálózatának agya megszűnik. 

A kormány vezetőjének három testőre volt. Egy fehér, egy fekete és egy vörös. Alex volt a fekete. Ő képviselte az erőt a csapatban. A kegyetlen igazság a kormányról azonban őt is megálljra kényszerítette... a lázadók pártjára állt.

Alex és Zed ahogy tudott, autóba szállt, és nekiindult megkeresni Annet. A vezér nagyot sóhajtott, beállította a radart, majd társára pillantott.
- Bízom benne, hogy működik a chiped.
- Ne aggódj haver, Anne meglesz, a pasast, aki elrabolta, meg kinyiffan.
Alex megejtett egy pici mosolyt, majd beindította a motort. Az éjfekete járgány, mint a szél indult meg azon az úton, amin Anne elrablója is haladt.

A köd nehezítette a közlekedést, és a műszer, amivel nyomon tudták volna követni Anne támadóját, hirtelen eltűnt...kámforrá vált a kijelzőn. Alex megrezzent, majd Zed felé fordult kétségbeesetten. 

Vajon valami szörnyűséget tettek Anne-el?

Alex nagyot nyelt, majd beállt a legközelebbi parkolóba. Zed azzal próbálta nyugtatni, hogy nem a chip a hibás, hanem a radar döglött be, amivel követni tudják. A vezető nagyon ideges volt. Türelmetlenül rácsapott a kormányra, majd kiszállt az autóból. 

Pontosan rálátott a Zuru toronyra, ahol éveket szolgált, ahol annyi mindent látott. Bár ne látta volna, bár ne lett volna máshol annyi éven át. A látszat ellenére ő sem volt igazán megbékélve a múltjával, de mivel férfi volt, erősebbnek bizonyult testileg és lelkileg, mint Anne. Szemei összeszűkültek, tekintete tele lett haraggal. Tudta, hogy küldetését csak akkor teljesítheti, ha Anne is vele van, hiszen feltett szándéka, hogy a bukott kormány után ideiglenesen ő vegye át a staféta botot... és ehhez felesége jótanácsai is szükségesek.

A boldogító igen, amit kimondtak, azt nem csak egymásnak szánták akkor... hanem a világnak is. Igen, mi vállaljuk, mi megcsináljuk! Talán akkor, abban a pillanatban egyikük sem gondolta rendesen ezt végig. De tudták, külön-külön nehezebb lenne. De együtt, sikerülni fog...

...és Alex meg akarta találni Annet...

- Készen vagyok Alex! Ahogy mondtam, a radar romlott el! 
- Ah, na végre! - örült meg Alex majd visszaszállt Zed mellé.
- Már jelzi is! A keleti negyed felé tart! - tájékoztatta barátját.
- Akkor mire várunk? - azzal beindította a kocsit, és elindult a ködös úton...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.